Üdvözlet, pulóv-erek!

Nemrég akadtam erre a történetre, gondoltam megosztom: (enjoy)

“A pultnál állt és a pultossal beszélgetett. Látszott rajtuk, hogy régről ismerik egymást… Schönherz Qpák, Gólyabálok és táborok, zh-k, vizsgaidőszakok és bulik emléke – mind az arcukra volt írva. Kölcsönös tisztelet és elismerés mindkét ember tekintetében. És persze barátság. Aki a pultnál állt, egy furcsa ruhadarabot viselt. Kapucnis pulóver, a hátán felirat: Műegyetem Villanykar, az egész televarrva felvarrókkal – foltokkal, ahogy ők nevezték: felező bál, Schönherz Qpa, gólyabál, algoritmuselmélet szigorlat, Senior és valahol a vállán egy nagyon fakó darab: Gólyatábor. Ránéztem a saját pulóverem vállára és elégedetten konstatáltam: Gólyatábor. Büszke mosolyom közepette szemléltem tovább az eseményeket. Ebben a pillanatban egy harmadik személy lépett a pulthoz és veregette meg pulóveres barátunk vállát. Összenéztek és bár nem lehetett hallani mit mondanak, tisztán ki lehetett venni arcukból az örömöt: „Te is? Én is!”. A hosszú pillanat után az újonnan érkezett intett egyet a pultosnak, aki kitöltött mindkettőnek egy italt – égészségünkre.

Ez már több, mint három éve volt, azóta sok minden történt, most én állok itt a pultnál és én beszélgetek a pultossal, aki régi jó barátom. A régi villanykaros pulcsim van rajtam és már nem nagyon van rajta hely – csak foltok: dicső harcosok dicső sebhelyei. Elismerések, hogy túl vagyunk az élet bökkenőin, hogy túléltünk sok-sok vizsgaidőszakot, míg a fele elhullott. Hirtelen egy kéz nehezedik a vállamra és egy arc jelenik meg a semmiből: „Csillagtúra 2007? Ember, ott voltam.” A többit már tudjátok.”