Tudod mit, nem is akartunk mi krumplit sütni. Legalábbis az egész kolinak biztos, hogy nem. Egyszerűen így alakult. Úgy megy ez, hogy először sörözöl a szobatársaiddal, megéheztek, aztán lesül az első adag krumpli. Következő héten már a szintnek készül a krumpli, végül már mindenkinek ti sütitek. Majd jön a kolbász, a panzoretti, meg a gofri. Jah, persze, valahogy

mindig elfogy egy rekesz sör, meg némi egyéb, és indul a nótázás (sej, haj, akácfa… ). Protekció van, de csak a jófej ismerősöknek, és „Vakond problémáinak”. Ilyen hétfő esték alkalmával születek meg az „összesült”, a „nem mentő” és az „hajnali háromra végzünk a 120 kiló krumplival” fogalmak. Na jó, végül: jó étvágyat!